Tavaly nyáron a gárdát és Budaházyt kritizáló megjegyzése miatt még csak a Jobbik frakcióvezető-helyettesi posztjától fosztották meg, decemberben viszont a képviselőcsoportból is kizárták. Azóta folyvást rasszistázza, anarchistázza a pártot, Vona Gábor pártelnököt pedig bábnak tartja. Hogy eddig miért nem szúrt szemet Pősze Lajosnak a permanens cigányozás? Ezt is megkérdezte az új, patrióta” mozgalmat gründoló függetlentől Krug Emília a 168 óra újságírója.
Tényleg nem tűnt fel eddig, hogy egy rasszista párt közepén ül?
– A rasszizmus megbújva volt jelen a pártban. A holdudvar jelentős része nem rasszista, néhány vezető az, akik úton-útfélen megpróbálják ilyen irányba vinni a pártot.
Cigánybűnözés”, közrendvédelmi telepek, a romák születésszabályozása, másról se hallani jobbikosoktól. Szegedi Csanád alelnök pedig már 2008-ban is "cigánytenyészetről"beszélt.
– Akkor még nem figyeltem napi szinten a Jobbikot. 2009 nyarán keresett meg a párt azzal, hogy írjunk egy programot, amely az új gazdasági, politikai helyzetre ad korszerű, radikális válaszokat. Ebből arra következtettem, hogy a párt meg akar újulni, s ehhez kell a segítségem.
Attól még a cigánybűnözés volt és maradt a központi retorikai elem. Gondolom, hallotta eleget, amikor lakossági fórumokat tartott Morvaival vagy Pörzsével.
– Amerre én jártam, ott ez nem került szóba. Ismétlem: arra koncentráltam, hogy a multikkal, az államigazgatással, az államadóssággal mit lehet kezdeni, kerültem a doktriner és sok elemében primitív, szélsőséges, anarchista nézetek hangoztatóit. A kritikáimat – például a Kelet felé nyitás felvetéséről vagy a túlzott iszlámimádatról – a frakcióban mindig elmondtam, de vita nem alakult ki. A felvetéseimet bomlasztásnak tartották. Sok szerencsétlen megszólalás hangzik el a vezetők, az elnök szájából. Az ember nem tudja, hogy aki ezeket mondja, az ennyire primitív, vagy megbízatása van.
Honnan lenne? Vona a pártelnök.
– Szerepe, ereje lényegesen kisebb, mint egy valódi pártelnöké. Dolgoztatnak vele, külső erők szorításában vergődik.
Konkrétan?
– Van egy hazai radikális környezet, többfajta társaság, amelyeknek a befolyása mindennél nagyobb Vonára. Diktálnak neki, ő pedig kénytelen engedelmeskedni.
Miért?
– Nem tudom, mivel fogják. De ahogy én látom, zsarolják, a kezükben van.
És az oroszok a spájzban vannak? Hallani orosz befolyásról is a párt körül.
– Azt hiszem, erről még sok minden kiderülhet.
De ezek szerint nem öntől. Korábban Vona befolyásolhatósága nem zavarta? Önt kérte fel kancelláriaminiszternek a jobbikos árnyékkormányban, gazdasági kérdésekben pedig a szakértője volt.
– Amíg nem készült el a program, addig – a felszínen legalábbis – egy irányba húzott a Jobbik vezetése. Utána már ijesztő megnyilatkozásokat láttam. Olyanok részéről is, akik nem voltak párttagok, mégis a Jobbik nevében nyilatkoztak ostobaságokat. Tavaly március 15-e volt a mélypont. Emelkedett ünnepséget lehetett volna tartani, ehhez képest valamennyi beszéd alpári volt. Megértem azokat, akik ezek után nem kértek Jobbikból.
Ön mégis kért: beült a frakcióba. Miközben a Jobbik mindig ilyen volt.
- Ne mondja ezt! Korábban szakmai kabineteket alakítottunk, konferenciákat szerveztünk. Nem voltam elnökségi tag, nem tudtam befolyásolni, hogy ki megy el Borsodba, és mit nyilatkozik a cigányokról.
Mást tudott volna. A minap – szó szerint azt írta: Azoknak az elsősorban szélsőséges hazai köröknek, akik az államadósság visszafizetésének leállítását szorgalmazzák, el kellene gondolkodniuk azon, hogy önmagában a kérdés ilyetén felvetése is a rossz hírbe hozáson keresztül sok százmilliárd forint kárt okoz az országnak anélkül, hogy bármi realitása is volna a megvalósulásnak. Ezt a frakciónak is elmagyarázta? Időről időre ezzel az ötlettel ródsózzák körbe a médiát.
– Volt olyan helyzet, még a választások előtt, amikor a párt vezetése – Vonával az élen – komolyan foglalkozott az EU-ból való kilépéssel és hasonló kérdésekkel. Részletes elemzésben felvilágosítottam őket, hogy értelmetlenek és károsak ezek a felvetések. Kértem, felejtsék el ezeket az ötleteket. Nem lehet véletlen, hogy szándékosan visszatérnek a rossz, buta, az ország számára kifejezetten veszélyes nézetek hangoztatásához.
Az orosz befolyás miatt, vagy mert erre vevő a közönség?
– Maradjunk annyiban, hogy az ellenségeinknek érdeke az ország destabilizálása. Az egyszerű embereket pedig nem lehet bármeddig megtéveszteni. Ők is elgondolkodnak azon, hogy miért kellene szeretni a törököket, arabokat, miért kell a keresztény Európának hátat fordítani. Apad az a kör, amelyen belül ezek a gondolatok népszerűek, miképp fogyóban vannak a Jobbik szervezetei is.
Ehhez képest a pártigazgató nemrég arról nyilatkozott, hogy az önkormányzati választásokon szerzett több száz képviselői hellyel kiépült a párt struktúrája.
– Védi a mundér becsületét.
Önnek meg a kizárás után savanyú a szőlő. De a mandátumát mégsem adta vissza.
– Felvállaltam a kizáráshoz vezető utat! A mandátumot meg miért adtam volna vissza?
Erre tettek esküt a korona előtt.
– Olvasta a szöveget? Az elején az illető esküszik arra, hogy szolgálja a hazáját – ezt mindenki vállalhatja, én is –, aztán minden átvezetés nélkül azt következik, hogy egyébként majd az elnökség eldöntheti, ki válik méltatlanná a szolgálatra. Alattomos, ravasz árukapcsolás.
Mégis felmondta a szöveget. Mihez kezd a Jobbik az ön támogatása nélkül? Állítólag az egyik fő szponzora volt a pártnak.
– Ezt cáfolom. Talán eddig is kiderült: távolságtartással és óvatossággal viszonyultam mindig a Jobbikhoz.
Nem derült ki. A nevét adta hozzá, tisztségeket vállalt.
– Megszólalásaim visszakereshetők, vállalhatók. Mindenki a saját szavaiért, tetteiért felelős.
Azért bizonyára ismeri a mondást: aki korpa közé keveredik...
– Engem nem faltak fel. Kellő kritikával és bátorsággal viszonyultam a negatív jelenségekhez, és kellő időben vontam le a következtetést. Sok bátorítást is kaptam mostanában az országból, például a Jobbikból kiábrándult fiataloktól is.
Ők az új patrióta mozgalom bázisai?
– Nem, ez a mozgalom nem a Jobbik ellenpontozása.
Dehogynem. Miközben azt mondja, nem akar ellen-Jobbikot, azért azt is hozzáteszi: lehetnek még kilépések a frakcióból. Ügyes.
– Sok képviselőt gyengébb-erősebb terrorral tartanak kordában az elnökség tagjai. Uszítás zajlik, nézze meg, mi történik, ha egy-egy szélsőséges portálon az internetes kommandó rászáll valakire. Az új mozgalom lényege, hogy az emberek érezzék: beleszólhatnak az életüket befolyásoló döntésekbe.
Lépten-nyomon konzultálni akarnak velük most is.
– Mi nemcsak konzultálni akarunk, de meg akarjuk fogalmazni azokat a kritériumokat, amelyeket egy-egy fontosabb törvény kapcsán be kellene tartani. Például itt a Széchenyi terv. Ha a pénz nyolcvan százaléka nem vidékre kerül, lehet, hogy több lesz a kár, mint a haszon. Az ellenőrzés a lényeg. Heti, havi szinten: melyik településen hány új munkahely jött létre, s ha nem, miért nem? Ne utólag búsuljunk azon, hogy nem volt életképes projekt.
Kiket rejt a mozgalom mögötti többes szám?
– Patriótákat. Neveket nem akarok még mondani. A héten Szentesen lesz több megyét átfogó megmozdulás. Sokakat várunk, köztük volt MDF-eseket, kisgazdákat.
Mondják is: a Jobbik kisgazdásodik.
– Nem erről van szó. A párt nem tud, nem is akar kitörni abból az imázsból, amelyet eddig felépített. Ez önmagában akadályozza azt, hogy komolyabb társadalmi bázisa legyen.
A Fidesszel egyeztetett az összezörrenések alatt?
– Nem. Miért kellett volna?
Mert egy független képviselő egymagában kevés. Ezt nyilván ön is jól tudja, hiszen máris a Fidesz-elnököt dicséri az említett írásában: a legfontosabb az adósság csökkentése, amit Orbán megkezdett.
– Így látom. Korábban is ezt tartottam elsődlegesnek, nincs más alternatíva. Lehet úgy mozgalmi politikát folytatni, hogy annak meghatározója nem a kormánnyal való állandó konfrontáció. Orbánék sok jó lépést tettek.
Plusz egy voks?
– Nem. A lényeg csak most jön: a pénzosztás. Az eddigi programok jók, de nem lefutott a meccs.
Forrás: 168 óra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése