Fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelmi tőrvény módosítását nyújtotta be a kormány a múlt héten, ami dicséretes ugyan  de szögezzük le rögtön, hogy számos pontján már így is megkésett és  hiányos.

A módosítások középpontjában a közszolgáltatók, a békéltető testületek  stb. állnak, ami  ugyan jó, de nem a leggyakoribb  hétköznapi bosszantó  esetek körét fedi le.

Az elmúlt 20 évben hazánkban  ugyanis nemcsak a felelőtlen hozzá nem értő és korrupt ország kiárusítás folyt , de a fogyasztók teljes kiszolgáltatása is.

Ezer apró trükkje volt annak, hogy elsősorban a multik egyre fölényesebb helyzetbe kerüljenek velünk, fogyasztókkal szemben.

Először is adta magát ugye az úgynevezett speciális  hazai, vagy más szóval a magyar   kosár  összeállítása az adott cég szolgáltatási vagy termék portfóliójában..

Ez nagyjából és elsősorban azt jelentette, hogy amit a multi  nem tudott eladni a balkáni, ázsiai vagy afrikai piacon, azt ide hozta be, keverve egy is magyar áruval, ami persze korán sem volt mindig szem magasságban kirakva a polcokra.

Jobb esetben arról beszélhetünk, hogy saját kinti hazai termékét hozta be és adta drágán a magyar fogyasztónak, ugyanis ebben az esetben legalább  némi minőség is fellelhető volt  az árukban.

Nagyon sok esetben-sajnos tipikusan- pedig visszaélve a monopol helyzetével nyomott áron minőség ellenőrzés hanyagolásával vásárolta fel  és adta tovább nekünk busás haszonnal  a magyar termelők áruit.

Később valamit javultak az arányok a magyar cégek magyar  termékei  vonatkozásában, de ennek mértékét nehéz megállapítani, lévén a legtöbb hazai élelmiszer cég külföldi tulajdonlású.

A hivatalos magyarázat az volt, hogy a magyar fogyasztók pénztárcájához kell alakítani a kínálatot. Ebből aztán az következett, hogy pld. egy osztrák kisváros Spar áruházában összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék és jobb  a termékek átlagos  minősége, mint egy nagy budapesti Sparban .

Szép lassan oda jutottunk, hogy nemcsak egy osztrák, de egy  átlagos belgrádi Spárra is elmondható mindez.

Tavaly volt a Sparnak egy nagy WMF edényvásárlási akciója pontgyűjtés keretében. Nos a felkínált edényeket odakinn elég nehéz megtalálni, ha egyáltalán még vannak , viszont ugyanazért az árért ránézésre is korszerűbb, jobb  WMF edényeket lehet kinn  kapni. Akkor honnan jöttek ezek  az áruk ide hozzánk? Netán az  afrikai exportból maradtak vissza hasonlatosan ahhoz, amikor 2 évvel ezelőtt szintén a Sparban a vélhetőleg ázsiai exportból visszamaradt tipikusan zöldségvágó és más ázsiai alapanyagok vágására alkalmas  késeket árulták hasonló akcióban?

 Menjük kicsit arrébb. Ha pld a német meg a hazai MédiaMarkt termékeit hasonlítjuk össze , akkor azt látjuk hogy alig vannak közös elemek az áruk között,  az itthoni termékek egyszerűen már nincsenek forgalomban odakinn..

Aki tehát korszerű, új terméket akar vásárolni, azt kinn teszi ezt  meg. Ezzel persze a kinti cégek profitját gazdagítják a magyar vásárlók, de nem tehetnek mást, mert itthon  már nem éri meg vásárolni és nincsen korszerű, jó minőségű  termék..

Verseny nincsen, egy terület néhány multija álversenyt rendez, időnkét jönnek a leértékelések, akciók prospektusai, de mindez csak szemfényvesztés.

Magyarország nagyon drága ország lett, aminek az az  egyik oka, hogy nincsen igazi verseny.

Magyarázkodás  ide-oda, a multik ezzel a mentalitással eleve konzerválják a hazai fogyasztás alacsonyabb nívóját, az igényesebb és tehetősebb hazai vásárlók pedig rutinszerűen már csak kinn vásárolnak ipari cikkeket, mostanában egyre inkább  háztartási termékeket, sőt élelmiszert is.

Nem csak az áruk értékesítése  területén, de a  szolgáltatásokban is teljes a kiszolgáltatottság, aminek   sok-sok szintje, összetevője van.

Ne legyünk azonban  elfogultak és igazságtalanok, ne kenjünk mindent a multikra. Van hazai üzletlánc is, amelynek termékei  bár hazaiak, de mind  ránézésre, mind ízre egyaránt  nagy számban lejárt szavatosság gyanúsak . Az alacsony színvonal pedig lehetőleg rövidtávon sem tolerálandó, sem az olcsóság sem a hazai jelleg nem ad erre felmentést, mert konzerválja az igénytelenséget, a versenyképtelenséget és persze  elsősorban a fogyasztók számára a  rossz minőséget.

Nem   közszolgáltatók, de monopol helyzetben lévő, pld. koncesszióval bíró cégek  a telefon szolgáltatók, amelynél az ügyfélszolgálat tematikus 1.2.3 stb. gombokból áll( sokszor nem ingyenes telefonok ezek), de ha valaki nem boldogul a problémájával vagy nem tudja besorolni sehová  sem azt, akkor már nincsen hová fordulni, főleg ha fel sem veszik a telefont hosszú időn keresztül. Igazi, felelős  központ  már nincsen ezeknél a cégeknél, a multi személytelenné, megfoghatatlanná, beazonosíthatatlanná vált,egy mátrixban küldik ide-oda az embereket problémáikkal. Az egyik telefontársaságnál úgy tudtam csak valamit végül elintézni, hogy  külön megkerestem ,hol van a cég fizikai telephelye, központja, és oda küldtem egy fenyegető faxot, amire végül is rendeződött az ügy. Az is kedvenc módszere a cégeknek, hogy  csak honlapjukon belül van lehetőség  email elküldésére, azaz nálam, a fogyasztónál nem marad semmi igazolás arról, hogy egyáltalán küldtem emailt, hogy panaszt emeltem. Erre a módszerre egyébként szívesen szoktak át a nagykövetségek vagy más szempontból kényes politikai feladatot ellátó szervezetek, hiszen ez kedvező nekik: majd ők eldöntik mi érkezett be és mi nem, azaz mire reagáljanak és mire nem.

Gyakori visszalépés a  cégeknél, hogy felszámolják az itthoni  szervizhálózatukat  és  bonyolult procedúra árán lehet kicseréltetni  hibás készüléket még szavatosságon belül,  vagy érvényesíteni  garanciát  más értelemben..

De nem csak a szervizek leépülése miatt kapunk ugyanazért a pénzért vagy drágábban kevesebb szolgáltatást. Hiányzik már a megfelelő csomagolás is ,  pld egy  új hűtőgépnek nincsen doboza, csak  néhány rátekert  védő papírral szállítják ki, ahogy az értékes és törékeny TV-ket is.. Kézikönyvek sincsenek már, töltsd le a netről magadnak , ha kell, mondják. Ha jól belegondolunk, akkor a valódi árdrágulás jóval nagyobb, mint a hivatalos, elég csak  beárazni  ezeket az eltűnő  szolgáltatásokat és azok értékét..

A bankok ügyei, eljárásai külön világba vezetnek el és ezzel viszonylag sokat foglalkozott a hazai közvélemény  és a politika is ez elmúlt években , én itt erre most nem is térnék ki. De felhívnám a figyelmet arra, hogy  messze nincsen minden visszaélés és törvénytelenség  feltárva, elbírálva, leállítva  stb., tehát tartsuk szárazon a puskaport. Egy ilyen multi banknak hazai leányát éppen most jelentettem fel saját államánál( mert hogy az is részvényes, sőt aranyrészvényes  benne) a nagykövetségén keresztül múltbéli ügyei miatt. Kíváncsi  vagyok mi lesz a folytatás!

Kell tehát a  fogyasztóvédelmi törvény  módosítása, több is kellene. A fogyasztóvédelem ugyanis nem egyszerűen csak szűken vett áruval vagy szolgáltatással  összefüggő fogyasztói  védelmet  jelent, de meghatározó módon hat ki az emberek életminőségére, életszínvonalára.

Fájó látni, hogy  sajnos a magyar  emberek egye rosszabbul, szegényesebben  öltözöttek(még a jobb budapesti kerületekben is),legtöbbjük  arca meggyötör és rá a fáradság , rosszkedvűség  ül ki.

 Sok ok vezetett ehhez az állapothoz, ám ezek között  bizonyára  az egyik meghatározó volt a fogyasztóvédelem szinte teljes hiánya.

Pősze Lajos