Gyakran említett fogalmak
ezek mostanában, nem alaptalanul.
Nem vitás, hogy a
magyar bérszínvonalat valahogyan már rövidtávon is
jelentősen emelni kell.
Az sem vitás hogy a
vállalkozások nyereségadójának csökkentése jól hangzik, de tegyük is hozzá rögtön, hogy ez már most nem magas.
A kérdés az, hogy mit
célszerű és milyen összefüggésekben meglépni a bérek európai felzárkóztatása és
a reménytelenül alacsony magyar versenyképesség növelése érdekében.
A vállalkozások nyereségadójának
mostani 9%-ra csökkentése az illetékesek
szerint 145 mrd forintot hagy a vállalkozásoknál.
Tegyük hozzá rögtön az erről folyó vita kedvéért, hogy ugyanennyi megtakarítást el lehetett volna érni a vállalkozásokat sújtó bérterhek 10%-os csökkentésével is, ami inkább mutatna a
versenyképesség javítása felé.
Ugyanakkor a tavaly
július óta végrehajtott béremelés(közszféra 7.5% , versenyszféra5.5%) csak a vállalkozási szférára kb. 500 mrd forint évről évre fennmaradó plusz kiadást rótt és egy esetleges következő évi mondjuk
5% os béremelés újabb 370 mrd forint
kiadást, plusz terhet jelentene.
Egyenlőre tehát kb. 730
mrd forint a kiadások előnye a vállalkozási szférában és tegyük hozzá, hogy ezt
a kiadást leginkább a közszférában
végrehajtott 7.5%-os béremelés kényszerítette rá a vállalkozásokra.
Ez azért említendő hangsúlyosan mert amúgy is stagnál
illetve csökken a vállalkozások versenyképessége az EU átlagához képest. Annak
ellenére is, hogy , mint fentebb említettem, már így sem magasak a terheik. Így
pld az összes vállalkozás által
befizetett nyereségadó kb 650 mrd forint volt
2016-ban, ami egyben azt is jelenti, hogy egy újabb 7-8% os rájuk kényszerített
béremelés lényegében lenullázná ennek a
szektornak a nyereségét.
Ugyanakkor a bérek akárcsak a visegrádi átlaghoz való felzárkóztatásához viszont legalább 25% os
extra béremelés kellene a következő 5 évben , azaz kb 40-%-os hiszen a visegrádi országokban
is lesz béremelés közben.
Nem vitás , hogy ezt a
versenyszféra mai ismereteink szerint nem képes kigazdálkodni . Sajnálatos módon
legkevésbé a folyamatosan gyengülő kkv
szektor.
Béremelés azonban kell,
forrása pedig a versenyképesség javulása és/vagy GDP
növekedése lehetne .
A GDP ugyan emelkedik, de egyrészt nem 7%- al,
másrészt az éppen aktuális kb. 2.2% os
emelkedésből 3%- ért eleve az EU
támogatások felelősek, azaz a termelékenység
és a versenyképesség nem javul.
Ráadásul a GDP az autógyárak és a külföldön dolgozó magyarok
hazautalási nélkül masszívan csökkenne.
A magas béremelések
miatt megugrott a költségvetés bevétele,( a többlet 80% a járulékokból és ÁFÁ-ból
jön) azonban ezt a pénzt a fenti gondolatok alapján csak és kizárólag
termelékenység és versenyképesség növelésre lenne szabad fordítani..
Ennek pedig egyenlőre
nincsen hazai felelőse, motorja, azaz létre kellene hozni egy olyan intézményes
rendszert, amely nem irányítja a versenyszférát de az összes lehetséges forrást( EU támogatás, költségvetési többlet) a versenyképesség
és termelékenység növelése felé tereli , számon is kérve a felhasználások
módját.
A növekedés tehát
önmagában a legjobb szándék mellett sem elég, olyan állapot a kívánatos , amelyben a hangsúly az
igazán fontos mutatókon van.
A béremelés sem elég
önmagában és aligha lesz belőle
felzárkózás ( bérügyileg sem) mert valódi forrás nélküli pénzkiáramlás. Ráadásul a lakosság
sem éli meg fellendülésként a magas ÁFA
és a rendkívül magas árszínvonal miatt , amit egyébként a pénzkiáramlás csak tovább növel.
100 Ft
béremelésből kevesebb mint 40% netto az amit a lakosság elkölthet , ami
természetesen nem semmi, de az általános magas árszínvonal miatt nem is
érezhető és főleg nem javítja a lakosság vásárlóerejének
pozícióit a szomszédos országok lakosaihoz képest.
Ráadásul mindez
történik akkor, amikor a beruházási ráta reménytelenül alacsony, most épphogy eléri a kritikus
20%-ot, azt is az EU pénzen történt beruházások miatt, de nem rég átmenetileg 14% is volt.
Na most az, hogy egy már amúgy is csak szerény nyereséget felmutató szektor hogy tud beruházási rátát növelni, egyáltalán
fenntartani, eközben jelentős újabb bérterheket viselni az egyenlőre rejtély.
Ráadásul a folyamatban
lévő beruházások egy jelentős része
egyáltalán nem növeli a hatékonyságot,amolyan kényszerköltés ,ami a GDP-t növeli, de nincsen hatékonyság növelő hatása.
Ne kerteljünk: a főleg importból
végrehajtott autóipari bedolgozások és a szaporodó gumigyárak sem javítják egy jottányit sem a versenyképességet, amit
egyébként az elmúlt 10 év számai is mutatnak.
Az sem
mellékes , hogy a hozzáadott érték
vonatkozásában európai szinten is kimagaslóan rosszul teljesítünk, sereghajtók vagyunk. Ez
jórészt annak köszönhető, hogy a nagy autógyáraknak stb bedolgozó hazai cégek is szinte csak importanyagot használnak.
Lépni kell tehát rendszerszinten is sürgősen valamit, mert az önállóan kiragadott
intézkedések nem állnak össze egy fejlődő gazdasággá és egy olyan felélési
pályára kerülünk, amely a 80-as években
volt, amikor a termelékenység javítása helyett
feléltük a z újonnan megszerzett hiteleket és egy életre eladósodott az
ország.
Talán még rosszabb is a
helyzet több szempontból , mint akkor, mert a 80-as években EU pénzek és külföldön
dolgozó magyarok hazautalásai nélkül is volt egyenletes GDP növekedés.
Nagyon nem mindegy hogy
mire fordítjuk az EU pénzeket és a máshogy felszabaduló talált pénzeket, hogy feléljük
vagy valóban szerkezeti és termelékenységi
javításra fordítjuk .
Nagy most a kormány felelőssége!
Úgy tűnik a
gazdaságirányítás jelenlegi szerkezete nem teszi lehetővé a helyzet javítását,
nem futnak össze egy kézben az irányítás, a támogatás, a termelékenység javítás
és ellenőrzés eszközei.
Ez pedig lehetetlenné
teszi a változást.
Hogy akkor mégis mit
kellene, lehetne csinálni? Nem teljesen triviális de nem is eget rengető dolog.
Valószínűleg be kellene
fejezni mindenfajta adó további csökkentését, szükség van a bevételekre a pld nagy rendszerek( Eü, Oktatás, nyugdíj)
fenntartásában, az ország kinézetének feljavításában,( épületek, utak, parkok,
intézmények, stb).
A vállalkozások 95% a számára további adócsökkentés egész
egyszerűen amúgy sem érzékelhető.
Pld a bérek munkáltató
járulékának csökkentése valóban az egész
vállalkozói szektort érintené, növelve (
de nem garantálva)annak esélyét hogy versenyképesség
nő.
A bérfelzárkóztatást
muszáj folytatni, de úgy, hogy minden
ebből befolyó pluszpénzt szigorú
előírások alapján vissza kell juttatni (
5 év alatt kb 2000 mrd forintot)a vállalkozási szféra versenyképességének
javítására.
Semmilyen hatékonyságjavító
csomag nem lehet eredményes, ha nincsen nyílt verseny minden területen.
Le kell állítani a "csak
költsük el a pénzt valahogy" típusú beruházásokat és kizárólag közvetlenül
a hatékonyságot javító fejlesztéseket kell támogatni.
Kormányzati szinten egy
kézbe kell adni minden olyan jogkört, amely érdemi hatással lehet a vállalkozási
szféra hatékonyságának növelésére.
Időközben:
Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a
minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói
járulékok 5 százalékponttal csökkennek 2018-ban a minimálbér újabb 8, a
bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a
járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a
Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően
kedden Budapesten.
Nos ez a bérmegállapodás
úgy illeszthető be a fentebbi gondolat menetünkbe, hogy a megállapodás
lényegében csak a következő 2 évi
minimálbér emelés forrását igyekszik biztosítani,
azaz az 5%-os munkáltatói járulék csökkentés most , majd 2%-os 2018-ban forintra megegyezik azzal az összeggel amennyibe a munkáltatóknak
kerül a kétszeri minimálbér emelés(15% és 8% ) .
Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a mostani megállapodásban
egyetlen szó nincs arról, hogy mi lenne a nem
minimálbérek emelkedésének a forrása,
erre nem ad tehercsökkentést a megállapodás.
Már pedig egyéb
forrás híján csak azt lehet feltételezni, hogy a magas közvetlen költségek miatt jó ha a GDP
növekedés 60% -a mértékében tudnak majd átlagosan bért emelni a vállalkozások
anélkül hogy jelentős elbocsájtásokat hajtanának végre. Mivel reálisan 2.5%
-nál nagyobb DGP növekedés nem várható, ez átlagosan 1.5% százalékos béremelést
tenne lehetővé a nem minimálbéreseknél, ami nem sokkal visz közelebb a bérfelzárkóztatáshoz mondjuk akárcsak a
Visegrádi négyek viszonylatában.
Csodák nincsenek! Vagy meg van a forrása valaminek és akkor az fizethető vagy ha nincsen akkor elbocsájtások
jönnek, meg spontán lemorzsolódás az
alacsonyan maradt bérek miatt.
Tovább rontja a kilátásokat
az a körülmény, hogy a nagyvállalati szektorban 50%- al magasabbak a bérek mint
a kisvállalatoknál, valamennyi bértartalék is van a szektorban és a terhek mellett így is zsugorodik a nagyvállalati
szektor. Mi lesz akkor a kisvállalatokkal , amelyeknek nincsen semmi tartalékuk
és nem tudnak további forrásokat
kigazdálkodni a béremelésekre?
Nyilván nagyobb számban tűnnek majd el ami rendkívül
kedvezőtlen irányba tolná el a magyar gazdaság szerkezetét és a KKV szektor
prosperitását, hiszen pld már ma is a hozzáadott érték 50%-át a nagyvállalati
szektor adja.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése