Show-time

Úgy látszik a naptári  évfordulóra maradtak a nagy  hazai  politikai showk, ezzel is különbözve  a többi európai országtól.

Kezdte az LMP, láncokkal babráltak a Parlament előtt ahelyett, hogy benn dolgoztak volna. Aztán az MSZP-DK-LMP kergetőzés, ipi-apacs játék a parlament előtt és benn is majd a nagy kivonulások a Házból ismét munka helyett. Később Schiffer el az LMP éléről, EU zászló égetése a Jobbik részéről,  Orbán lecke Brüsszelben. Mindez 1 hónapon belül, úgyhogy nem panaszkodhatnak azok, akiket a politika  vibrálása éltet.

Az csak nyilvánvaló, hogy ezeket az eseményeket sokféleképpen minősítjük, éljük meg, ki-ki politikai szimpátiája, kultúrája stb. alapján, a végső minősítést meg  majd elvégzi az idő helyettünk

Én csak két észrevételemet adnám most közre, aztán majd később biztos  úgyis   provokálnak újfent   az események.  .

Kezdeném talán Brüsszellel.  Nos az IMF-el és az EU-val esedékes  és lehetséges tárgyalásainkat mindig is felfújt, mesterségesen dagasztott ügynek tekintettem, politikai balhénak. Magyarország gazdasági helyzete,  problémájának   nagysága stb. nem ügy , nem tétel, ahogy mondani szokták és valóban el tudunk lenni jó esetben még magunk is a piacról megoldva problémáinkat. De ezt már sokan elemezték, nem is akarnám  most  ragozni tovább.

 Persze ha  mások nem akarják, akkor tudnak kellemetlenkedni, be tudnak tartani, tudnak olyan helyzetet csinálni, hogy valamifajta kényszeralkura késztessenek bennünket. Ilyenkor ezt meg  kell kötni, aztán téma lezárva, menjen mindenki a dolgára ,2 hónap múlva senki nem fog emlékezni  az úgynevezett magyar ügyre, lesznek itt új, nagyobb problémák szép számmal.

Szóval nem nagy ügyek ezek, de ami Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszeli látogatása kapcsán mindenki számára nyilvánvaló válhatott, azok már igen . Arra gondolok pld., hogy a több mint félezer EU parlamenti képviselőből sokan úgy szóltak hozzá, hogy lövésük sem volt arról miről beszélnek. Igaz rájuk a mondás, hogy ha hallgattál volna bölcs maradtál volna. De ezek nem hallgattak és rávilágítottak arra, hogy egy olyan EU-nk van ,amelyik lényegében még  alkalmatlan jelenlegi formájában arra, hogy felelősen megbeszélje, eldöntse a tagországokat érintő kérdéseket..

Eszembe jutott, hogy mi lenne, ha pld. az USA kongresszusában( amelyik a lélekszámokat tekintve arányosítható az EU parlamenthez) akárcsak egy képviselő  is súlyos  tájékozatlanságot mutatna más USA államok ügyeivel kapcsolatban vagy olyan exhibicionista módon vonaglana a kongresszusban, mint  az anarchista, nyilvánvalóan infantilis egykori lelkes ifjúkommunista  Cohn-Bendit  .Sok évtized az elmaradásunk, ha egyáltalán behozható!

Eszembe jutott, hogy milyen messze van még az EU  egy mély, valóban  mindenki számára gyümölcsöző integrációtól és hogy  vajon mire költik irdatlan szakértői kereteiket a képviselők és a frakciók, ha ekkora  tárgyi tévedésekben  élnek?

Persze kell az EU , ez nem vitás, de az látszik, hogy minden lépés megtétele ezen az úton nehezebb és hosszabb lesz mint gondoltuk volna. 

A Jobbik  nyilvános EU zászló égetéséről  és EU-ból való kilépés követeléséről már korábban írtam, most csak azt követem, hogy, mint a malac a jégen úgy  küzdenek tettük utólagos kimagyarázásával, igazolásával. Minél inkább összehordanak hetet-havat , annál jobban   sántít a dolog ! Hát persze, fog is sántítani! Ugyanis egyszerűen képtelenek felfogni-rosszabb  esetben nem is akarják- azt a mindent meghatározó körülményt, hogy Magyarország Európa közepén van és ott is fog maradni.

Így van ez már ezer éve és így is fog maradni még több ezer évig. Ezért nem a Csendes- Óceáni, Ázsiai vagy a Dél- Amerikai államok szövetségéhez tartozunk és nem is fogunk a jövőben sem .  Ha Európában beindul egy integrációs folyamat akkor vagy részt veszünk benne érdekeinket jól-rosszul,. de mégiscsak  képviselve vagy az úgy megy végbe nélkülünk, hogy a mellékszereplőknek is legfeljebb csak a súgói leszünk.

Exclusi tertii principium! (Nincsen harmadik lehetőség!)

Világos?!

Pősze Lajos