Hosszúra nyúlik ez a hőség, nem csoda ha még a bulvármédia is
megzavarodik. A bulvár ugye érdekes dolog, többnyire szeretjük, olvassuk,
itthon is máshol is, elvégre az ember nem arra születik, hogy éjjel- nappal
mindenki a politika frontján kakaskodjon, de amit ez a nyári szezon produkál az a korábbi éveket is alulmúlja.
Miért kell pld. egy hétig lefoglalni( megvenni???) a címlapokat arra,
hogy Sarka Katát ki akarta megtámadni az utcán ( hogy támad amúgy egy
hajléktalan???)? Egyáltalán miért lehet érdekes Sarka Kata( még a férje is
jóindulattal csak egy közepes képességű, inkább igyekvő és rámenős televíziós),
amikor az égadta világon semmi alapon nem közszereplő, nem is érdekes a élete,
leszámítva hogy talán 2 gyermek édesanyja, amihez gratulálunk neki, nekik és sok boldogságot kívánunk a az egész családnak.
Arra már gondolni sem merek a mai világban , hogy zavaros indíttatású és
érthetetlen anyagi exhibicionizmusuk
adott alapot arra, hogy valakik is érdekesnek, pláne fontosnak tartsák hetekig történő idétlen futtatásukat.
.A hazai cigányság ügyének mérhetetlenen károkat okozó
Győzike jelenség ismételt folyamatos nyomatása a címlapokon , gyermekeinek otthoni
fogyókúrája vagy floridai enyhén szólva zavaros pénzügyi hátterű kiruccanásai
ugyan kinek hozhatnak a konyhára, főleg hogy Győzike az Apeh egyik kedvenc körözöttje már
évek óta? Mi a fenét keres folyamatosan a címlapokon egy morálisan negatív figura ,
azokon a címlapokon amelyek előállításához tetszik vagy nem nagyon sok közpénz
is hozzájárul, hiszen így vagy úgy az ilyen pénzek is beszivárognak a lapok büdzséjébe.
Halálosan izgalmasnak gondolják egyesek a talán jobb sorsra érdemes Szabó Zsófi legújabb kalandozását is a férfiak tengerén .A producerével feltárt
viszony persze megérhet egy cikket ,de ahhoz túlságosan közhelyes az alap sztori,
hogy hetekig címlap legyen. Persze lehet hogy a TV sorozat , amelyikben szerepel
a hölgy ezt másképp látja, az érdeke más és nyomja a témát ilyen -olyan eszközökkel,
de miért nem a saját lapjában: vagy már a bulvár is az övéké és így ezek már sajátlapjaik? .
Az pedig már nem is bulvár, hanem gusztustalan manipuláció,
amit egyesek mások magánéletének szándékos meghamisításával csinálnak. Afféle banda háborúkra
emlékeztet az a stílus és vehemencia ,amivel
a neves filmproducer és menyasszonya kapcsolatát
támadják jól észrevehetően sanda szándékkal , gusztustalan, primitív eszközökkel.
Ez így nem bulvár, ez köpedelem!
A bulvár azért bulvár mert könnyed, felszínes , színes és érdekes,! De hogyan lehet valami ilyen , ha
éjjel- nappal is ugyanaz jön ki
vissza-vissza térően minden csövön?
Sehogy, mert az már átmegy tömény unalomba, irritációba és nem csodálkoznék
azon, ha a kormány erre is az asztalra
csapna, hogy ebből most már elég, csinál egy bulvárt is , mert ami van az gyalázat. Na jó, ne a kormány csinálja, persze hogy az nem lenne
jó, de valaki csináljon már bulvárt is a mostani unalmas és sekélyes beltenyészet helyett ebben az országban.
Mert hogy nekünk még bulvárunk se legyen!? Hogy ebben az országban
nem történik annyi érdekes dolog, ami
kiadna 3 nem túl vastag lapot, pláne hogy az átfedés tetemes közöttük?Vagy a
lapok dolgoznak spórolósan takarékon? Nem
mennek az események után és megvárják hogy ki visz be valami anyagot zárás
előtt a szerkesztőségbe? És ez így menjen
minden nap, változás meg sehol? Nem, itt lépni kell valamit! Hétköznapi
életünk, örömeink, történeteink, de
botrányaink is annál azért színesebbek, sem hogy az a szegmens ilyen förtelmesen
maradjon.
Ne nemcsak a hőség ,a szomorú tények is lehangolhatnak minket. A csendben szivárgó jelentések alapján a lakossági megtakarítások csökkentek,
a betétek és az adósságok nagyjából ugyanannyit tesznek ki azaz semmink nincsen.
Bárcsak ez lenne bulvár, de sajnos ez valós , húsba vágó gazdasági tény , ami az
egész országot érinti. Nagyjából 30 éve jártunk ugyanitt , persze hazudnánk ha nem ismernénk el, hogy
közben nem emelkedett sok minden színvonala
az életünkben, tehát valami történt, de
korábbi önmagunkhoz vagy az európai országokhoz(
még azon kívüliekhez is) viszonyítva a helyzet nem jó, a perspektívát még nem látjuk,
sőt sok minden romlik.
Példátlan terheket örökölt a kormány ,ez tény!Az is tény,
hogy szinte minden tartaléka elment a helyzet toldására-foldására, pld a devizahitelesek
megsegítésére. Ez félig valósult meg, most jön a másik fele, a hitelek forintosítása,
aztán a harmadik „fele”, a vállalkozások hiteleinek kiváltása, átalakítása stb. Iszonyatosan
hosszú és költséges folyamat, talán 6-8 év még, amíg lecseng.
Különösen nehéz előrehaladni, ha kormányt saját karja, lábai
is gátolják a mozgásban. Nem véletlenül írtam már egy fél éve itt arról, hogy a
PSZÁF minősíthetetlen módon viszonyul az emberek érdekeihez, néhány hete ennek fényes
bizonyítékát is adta a PSZÁF vezetője amikor
a bankok oldalára állt egy a Kúriához irt levelében . Őszintén szólva
nem is értem, hogy másnap miért nem váltották
le illetve miért nem rendeltek el egy
rendkívüli vizsgálatot az egész PSZÁF tevékenységét illetően. Akkor is feltettem
,most is felteszem a kérdést? Ugyan m i szüksége lehet az
lakosságnak vagy akár csak a kormánynak
egy ilyen PSZÁF-ra? Semmi!
A bankok mindent elfelejtettek és semmit ne tanultak. Leginkább
csak lapítanak, mint szar a fűben, de a
lapítás mögött sok esetben folytatódik a nem túl áldásos pénzügyi sumákolásuk. Megtehetik,
mert magyar bank,( felügyeletről nem is beszélve) amelyik morális vagy működési-szakmai
piaci etalont adhatna nincsen , ebben az értelemben
teljesen jogos Orbán Viktor vágya, célja
, hogy legyen magyar bank. Ez most nem az ő személyes ambíciója csupán, ez
kiemelt nemzeti érdek!
A gyengébbek kedvéért az OTP nem magyar bank és egyre inkább sertések, szarvasmarhák , tyúkok és
kacsák fognak ki-be szaladgálni a bankfiókjaiba
és lassan könnyebb lesz ott szalámit, disznósajtot ( elvégre kellenek az új
akvizíciók ) venni semmint jó hitelekhez, betéti kamatokhoz és olcsó banki költségekhez.
jutni .
Minden országba vagy egy olyan bank amelyik a tempót diktálja,
amelyik kijelöli a szakmai nívót és
amelyik a mindenkori kormány nemzeti támasza ebben a nagy liberalizált , de valójában
körmönfontan, számos vonatkozásban egyre inkább mégis csak protekcionista világban.
Nekünk nincsen ilyen bankunk és ezt meg kell teremteni, amit
csak a kormány kezdeményezésre vagy segítségével lehet most megtenni. Egyszerűen
ez most a helyzet, ez ma a lehetőség,
stb. Másképp ez nem megy, mert a bankok ellenérdekeltek ebben .
Nem kell bankellenes hangulatot kelteni, de kitérni sem lehet
az igazság és az érdekek világos kimondása elől! Nyugodtan menjen el néhány bank innen, de legyen minél hamarább
egy domináns ,magyar többségi tulajdonú bank, akárcsak egy aranyrészvényen keresztül , mint az pld. Németországban van a Deutsche bank
esetében.
Hogy mit is csinálnak itt nagy csendben, meglapulva egyes
bankok, arra következzen itt egy minap megjelent cikk , a tartalma tanulságos. Érinti
a cikk PSZÁF jelenlegi tevékenységét is
, de szó van benne az ügyészségről is , amely a PSZÁF-hoz no meg kb . Vámbéry Árminhoz
hasonlóan bolyong és keresi még identitását, helyét , küldetését a nagy
magyar valóságban . De jó is lenne, ha megtalálná!
Pősze Lajos
13-08-01 13:29:00
20 milliárdos banki ügylet kapcsán vizsgálódik az ügyészség
A pénzügyi felügyelet nem talált szabálytalanságot az
életbiztosítással kombinált hiteleknél, az ügyészség még vizsgálódik. Voltak,
akik a fedezetül szolgáló ingatlanok értékének sokszorosát kapták.
20 milliárdos banki ügylet kapcsán vizsgálódik az ügyészség
A történet 2007-ben kezdődött, amikor egy magyar
hitelközvetítő a német Commerzbank által kínált kölcsön-konstrukcióra hívta fel
a néhány tucat magyar állampolgár figyelmemét. Amint arról a Hetek a múlt héten
beszámolt, a konstrukciót jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező ugyanakkor
pénzhiánnyal küzdő magánszemélyeknek dolgozták ki.
150-re
670-et
A szövevényes ügy megértéséhez az egyik károsult birtokunkba
vallomása szolgálhat alapul. Ezek szerint a folyósítható hitel összegét a bank
által készíttetett ingatlan értékbecslés alapján határozták meg, ám mint
kiderült, a megítélt összeg az ingatlan árának sokszorosa volt. Történetünk
szereplője 4,6 millió svájci frank hitelt kapott, ami az akkori 146 Ft/CHF
árfolyamon számítva 671 millió forintnak felelt meg. (Jelenlegi árfolyamon 1,1
milliárd forint.) A fedezetül felajánlott ingatlanok reális ára körülbelül 200
millió forint volt, ám az értékbecslésben már 400 millió szerepelt.
Az ügyfél szerint a bank előre közölte, hogy a kölcsönt
alapvetően befektetési célra nyújtja: a pénz túlnyomó részét egy liechtensteini
bejegyzésű biztosító, a Vienna Life a német MAN befektetési alapba fekteti be,
kisebb részét a hitelfelvevő szabadon felhasználhatja. A bank nem látott
hitelképességi problémát, noha tudta, hogy az adós ingatlanait közel 50 millió
forint hitel és adótartozás terhelte. „Ezt én annak tudtam be, hogy a bank meg
volt győződve a MAN befektetési alap megbízhatóságában és számomra ez volt a
legmeggyőzőbb érv a kölcsön-konstrukció elfogadásához” – nyilatkozta az adós a
békéltető bíróságnak évekkel később. „Az értékbecslés után a bank arról
tájékoztatott, hogy azért előnyös számomra a kölcsön-konstrukció, mert nem kell
törődnöm a bank részére fizetendő kamatokkal, hiszen az első éves kamattal
megegyező összeg el lett különítve, az azt követő időben pedig a MAN
befektetési alap hozamaiból lehet majd törleszteni” – olvasható a
dokumentációban.
Ingyen
hitel, ami még pénzt is termel
Ha a hozam átlagosan eléri az évi 6 százalékot, akkor a
futamidő végére a nyereség és az életbiztosítással garantált befektetés összege
azonos lesz a banktól felvett hitel összegével - legalábbis ezt mondták az
adósnak. Ha pedig a hozam meghaladja az évi 6 százalékot, további nyereségre
tesz szert. Márpedig az ügyletet bonyolító biztosítási cég ügynöke szerint a
MAN 9 százalékos hozamot fog produkálni. Mindezt arra alapozta, hogy alapos
vizsgálatuk után megállapították, hogy a MAN a megelőző 20 évben átlagosan évi
15 százalékos hozamot tudott elérni. „A fenti hozam-prognózisokat
visszaigazoltattam a bankkal, amely szóban több alkalommal is megerősítette
azt” – nyilatkozta utóbb az adós.
Arról, hogy mi lesz, ha a hozam mégsem éri el a 6 százalékot,
csak annyit mondtak az adósnak, hogy a futamidő végén, azaz 2020-ben neki kell
helytállnia a bank esetleg fennálló követeléseiért. „A banknál inkább arra
fektettek hangsúlyt, hogy 8-9 év eltelte után a kölcsönösszeg és annak kamatai a
MAN befektetési alap hozamaiból maradéktalanul kiegyenlítésre kerülnek, és ki
is szállhatok a kölcsönkonstrukcióból, de a kölcsönjogviszony megszűnése után a
MAN hozamaiból olyan összeg fog felhalmozódni, amely a családom megélhetését
maximálisan biztosítja” – olvasható az adós nyilatkozatában.
A mesés
történet elkezdődött
A mesébe illő szerződés 2007-ben megköttetett: a bank által
megítélt 4,6 millió svájci frankból a Vienna biztosító 3,6 milliót azonnal
befektetett a MAN alapba, 330 ezer svájci frankból kifizették az adós
ingatlanai terhelő tartozásokat, a hitel első éves kamata fedezetéül 207 ezer
svájci frankot, a bank díjának kifizetésére 92 ezer svájci frankot vontak le.
Az adós 315 ezer svájci frankot kapott szabad felhasználásra.
Az álom azonban szinte azonnal foszlani kezdett, a MAN hozama
már 2007-ben gyenge volt, 2008-ban pedig befektetési jegyeinek értéke meredek
zuhanásba kezdett. A vártnál jóval kisebb hozamokból az adós nem tudta fizetni
a törlesztő részleteket, ezért a bank 2011 márciusában felmondta a
hitelszerződést. A Commerzbank képviselője a 2011-ben kezdődött tárgyalásokon
már kifejezetten negatívan beszélt az adósnak a MAN alapról, mint ami biztosan
nem képes évi 9 százalékos hozamot produkálni. Bár az adós ingatlanainak
elárverezésére még nem került sor, az már egyértelmű, hogy megegyezésre nincs
esély.
Megtévesztő?
Az adós szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(PSZÁF) joggyakorlata alapján megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat,
ha a bank elhallgat vagy homályban hagy olyan információkat, melyek szükségesek
a kölcsönt felvevő számára a megalapozott döntéshez.
Az adós és több sorstársa végül Pősze Lajos független
országgyűlési képviselőtől kért segítséget, aki a PSZÁF-hez fordult, azt
tudakolva, folytathat-e biztosítási tevékenységet a bank, illetve azt, milyen
következményekkel járhat, ha engedély nélkül folytatott biztosítási
tevékenységet.
PSZÁF: Két
külön konstrukció volt
A vizsgálat lefolytatása után idén februárban azt a választ
kapta, hogy bár a felügyelet feltárt „bizonyos szabálytalanságot” a banknál,
ennek ellenére az eljárást intézkedés nélkül megszünteti.
A birtokunkba került indoklás szerint a Commerzbank arra hivatkozott,
hogy közte és a Vienna biztosító között semmilyen jogviszony nem állt fenn, és
a bank már csak azt követően nyújtott hitelt mintegy 25 hasonló esetben, hogy a
hiteligénylők előzőleg megkötötték az életbiztosítást. A PSZÁF elfogadta a bank
érvelését, miszerint a biztosítás és az ahhoz a bank által nyújtott hitelek nem
képeznek egyazon konstrukciót, valójában semmi közük egymáshoz.
Tanúvallomások szerint több biztosítási szerződést a bankban
kötöttek meg, és több esetben a bank tisztségviselője magyarázta el a bonyolult
konstrukció lényegét az ügyfélnek.
A PSZÁF végül megállapította, hogy a bank nem jogosult
biztosítási tevékenységre, de azt is megállapította, hogy ilyen tevékenységet
nem is végzett.
A PSZÁF azt sem találta aggályosnak, hogy a bank a fedezetül
felajánlott ingatlanok sokszorosának megfelelő hitelt nyújtott.
Jutalék, de
nem azért
A PSZÁF azt is megállapította, hogy a Commerzbank 2006-ban
szerződést kötött a hitelközvetítő céggel, aminek értelmében a bank jutalékot
fizetett azon ügyfelek után, akiket a cég hozott, és akik a Vienna-féle
életbiztosítás befizetéséhez a banktól vettek fel kölcsönt. A bank 2006-2007
során, akkori árfolyamon számolva, mintegy 100 millió forintnyi jutalékot
fizetett a Pegasusnak, ám ez sem jelenti azt, hogy a bankhitel és az
életbiztosítás egyazon konstrukció lett volna.
Éppen ezért a bankot csak azért terheli felelősség, hogy a fenti
szerzősről nem tájékoztatta a PSZÁF-ot, ez a mulasztás azonban több mint öt
évvel ezelőtt történt, így ma már nem szankcionálható – olvassuk a PSZÁF
határozatában.
Pősze Lajos szerint azonban van a történetnek egy olyan
olvasata is, hogy a szövevényes ügyben a magtévesztett ügyfelek pénze eltűnt a
MAN befektetési alapnál, a fedezetül felajánlott ingatlanaikat pedig árverés
fenyegeti. A képviselő ezek után a vádhatósághoz fordult, jelenleg a Fővárosi
Főügyészség vizsgálja az ügyet. Pősze szerint a bank mintegy 25 magyar
állampolgárral kötött a fentihez hasonló hitelszerződést, állítólag összesen
mintegy 20 milliárd forint értékben.
atv.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése