2013. április 7., vasárnap

Fogyunk, de fejlődnénk



Az MNB a  slágertéma a médiában,  de  valójában a 2011-es  új népszámlálás( kb. 10 évente van) adatainak elemzése kellene hogy az  legyen.










 Igaz ugyan, hogy talán még egy évig is eltart, amíg minden adat feldolgozásra kerülhet, de sajnos máris vannak olyan adatok, eredménynek, amelyek ,ha nem is váratlanok, de összeszorítják az ember gyomrát. Ilyen adat  mindenekelőtt a lakosság számának jelentős csökkenése, 260 000 fő, ami még változhat a vándorlási adatokkal korrigálva.
Sok ez, akkor is, ha tudtuk már 1980-óta szinte számszerűen, hogy ez be fog következni az elmúlt évtizedben is és tudjuk most is, hogy a következőben is csökkeni fog a népesség. Jelentősen csökkent a házasságok és a  házasságban élők száma is  és  jelentősen nőtt a nem házasságban élő családok, élettársi kapcsolatok száma. Mindeközben tovább nőt a lakosság elöregedése  és a  fiatalok elvándorlása . Ez utóbbi azért is fájdalmas ,mert rontja az egyébként szépen javult iskolázottsági adatok hazai hatását. Nem is folytatom tovább, mindenki össze tudja magában rakni azt a kedvezőtlen társadalmi folyamatot, amiben élünk és amin változtatnunk kell.
Itt azért meg kell állnunk  és  nem csak egy pillanatra! 1980 óta a tudósok, demográfusok világosan jelzik a politika számára a várható kedvezőtlen  folyamatokat és 30 év alatt nem tudott a politika olyat lépni, amely megállítaná a romló demográfiai adatokat. Sok  feleslegesnek tűnő propagandisztikus lépés, vajúdás után is kijelenthető, hogy  30 év alatt a társadalom legfontosabb kérdésével nem tudott semmit sem kezdeni a politika, mondhatnánk azt is, hogy ha semmit nem csinált volna a népességfogyás megállításának  ügyében  valószínűleg akkor sem  romlottak volna jobban ezek a számok.
Nem értette meg a politikai a kihívás súlyosságát? Értette de nem talált fogást, megoldást?Ez pénz kérdés és szegények vagyunk? Alkalmatlanok lennénk nagy nemzeti ügyek megoldására? Súlyos, de jogos kérdések ezek, akkor is, ha tudjuk, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó Európában.(ám  nem is mindenhol van így)
A lecke ismét fel van adva nem csak ennek a kormánynak, de az egész magyar társadalomnak, minden politikai , közéleti , civil erőnek,  hogy végigvigyük az okok feltárását és találjunk megoldást, első lépésben  legalább a  további csökkenés megállítására. Ráadásul  más vonatkozásban váratlanul mankókat  is adhat a mostani népszámlálás,  hiszen ha igaz , akkor belőle az is kiderül, hogy az iskolázottság növekedése a  nők  körében  egyáltalán nem csökkentette  a gyerekvállalási hajlandóságot, sőt. Nos erre építve akár már most hozzá lehet kezdeni a nők számára a   gyerekvállalást ösztönző munkavégzési formák   radikális előtérbe tolásához.
Megjelent  a népszámlálás kapcsán előzetesben még egy különös adat, ami ki tudja mi mindennel van összefüggésben, magam még nem látok tisztán ebben az ügyben. Arról van szó, hogy az előző népszámláláshoz képest  bő 30%- al csökkent azoknak  a száma, akik most  valamilyen felekezethez való tartozásukat bevallották .
Vannak  persze  már gyors magyarázatok  a piacon,hogy pld csökkent az egyházak összefogó, megszólító ereje, képessége, sőt olyanok is elhangzanak , hogy az egyházak nem tudják teljesítni alapvető küldetésüket. Ezek szerintem nem jó magyarázatok! Az egyházak belső élete és nyitottsága egyaránt nagyot fejlődött  az elmúlt tíz esztendőben, életükben jelentős szekularizáció is végbement, látványosan fejlődött a civil szférában, oktatásban , egészségügyben kifejtett tevékenységük stb. Szóval a magyarázatot valahol máshol kellene keresni. Talán az elmúlt 2 kormányzati ciklus „istentelen” politikájában vagy  az elszegényedésben és a válságban, amely fásulttá , pesszimistává tette az embereket..
A közelmúlt   másik témája az MNB  vállalkozások élénkítésére  kiadott  új csomagja. Kell erről is beszélni, nyomja is a média ezerrel, jóllehet  azért jelentősége közelébe nem megy a népszámlálási adatok társadalmi dekódolásáéhoz. Mondjuk ki, hogy itt egy logikus, régóta esedékes,mértéktartó lépés történt, nagyobb kockázat nélkül kisebb összeget próbára bocsájt a z MNB különböző irányokba a vállalkozások, bankok  segítése és a hitelezés fellendítése érdekében. Vagy másképpen fogalmazva az MNB most lépett be 5 éves késéssel - igaz ugyan óvatosan-  abba a főleg USA által képviselt, de Japán és Kína által is alkalmazott   mainstreambe,  amelyhez vonakodva mára az EU is csatlakozott és amelynek a lényege röviden az, hogy  nyomjunk pénzt a gazdaságba. Nos az USA-ban , Japánban és Kínában bejött válságelhárítóként, az EU-ban és  itthon meg bízzunk benne.
Most nem térnék ki annak taglalására, hogy korábban az MNB miért nem lépte meg eddig a mértékig ezt a beavatkozást, milyen személyes érdekek, vagy politikai manipuláció húzódott meg a  kivárás  mögött. A lényeg, hogy most valami elindult, de figyelni kell, mert a siker egyáltalán nincs garantálva. Gond lehet a  hazai kereslet   elégtelen nagysága, a vállalkozásoknak nem körültekintően kihelyezett pénzek sorsa, felhasználásuk gyenge hatékonysága   és az is, hogy ezzel a lépéssel lényegében beszűkültek a további lehetőségek az MNB számára , már ami a devizatartalékok felhasználását illeti. Nyílt piaci műveletek és egyéb jegybanki eszközök aktívabb bevetése azonban még további lehetőségeket tartogat a jövőben is.
Majd tisztul még a kép, de nem volt egyértelműen jó érzésem , amikor azt hallottam, hogy   a bankok  által kihelyezendő pénzekért  esetleg nem a bankok, hanem az MNB vállal majd felelősséget, ez ugyanis a pénzek elherdálását vonná maga után. Azt sem volt megnyugtató hallani, hogy  a pénzeket lehetőleg olyan vállalkozásoknak kellene hitelezni, amelyek valamely nagy beszállítói hálózat tagjai ( pld autógyárak) .Szerintem meg nem, mert azok a profilok fontosak ugyan, de  nem az  ország igazi  adottságait erősítik, nem a leginkább fejlesztendő területek közé tartoznak, úgy hogy inkább az élelmiszer feldolgozásba és a mezőgazdaság gépesítésébe forgatnám a pénzt.. Remélem még tisztul a kép!

Pősze Lajos


.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése